- otthon
- >
- termék
- >
- Reakció turbina
- >
Reakció turbina
Az impulzustípussal ellentétben a reakcióturbinának több fokozata van, mint az impulzusosnak, amikor az összteljesítmény azonos, de a hatásfok nagyobb. Mivel a gőz a reakciókaszkádban tovább terjeszkedik, ezért a dinamikus kaszkád mindkét oldalán nyomáskülönbség van, így a reakciófokozat részben nem engedhető be, így a reakcióturbina első szakasza (azaz a szabályozási szakasz) általában impulzusfokozat vagy sebességfokozat: Szerkezetét tekintve a reakciófokozat dinamikus kaszkádjának mindkét oldalán fellépő nyomáskülönbség miatt a túlzott tengelyirányú tolóerő elkerülése érdekében általában a dobrotort használják, amely szintén csökkentse az egység axiális méretét: emellett a reakcióturbina forgórésze általában kiegyensúlyozó tárcsával van felszerelve az axiális tolóerő egy részének kiegyensúlyozására.
- információ
A reakcióturbinában a gőz nemcsak kitágul és felgyorsul a fúvókában, hanem tovább tágul és felgyorsul, amikor a mozgó lapát járatán áthalad, vagyis a mozgó kaszkádban lévő gőz nemcsak a fúvóka irányát változtatja meg. gőzáramlást, hanem növeli annak relatív sebességét is. Ezért a mozgó lapátot nemcsak a nagy sebességű gőzáram ütközési ereje befolyásolja a fúvóka kimeneténél, hanem a reakcióerő is, amikor a gőz elhagyja a mozgó kaszkádot, vagyis a reakcióturbina mindkét impulzus elvet használja. a munkához és a reakcióelv a munkához
A reakciós gőzturbinák általában többfokozatúak. A turbina gőzáramlási irányának osztályozása szerint a reakcióturbina két típusra osztható: axiális áramlásra és radiális áramlásra.
Axiális áramlás
Az axiális áramlású többfokozatú reakcióturbina dinamikus lapátjai közvetlenül a dobra vannak felszerelve, és statikus lapátok minden lapátsor elé. A mozgó penge és a statikus penge metszetformája alapvetően megegyezik. Miután a p0 nyomású új gőz a gyűrű alakú kamrán keresztül a turbinába belép, az első fokozatban az állórész kaszkádban kitágul, a nyomás csökken és a fordulatszám nő. Ezután belép az első lépcsős mozgó kaszkádba, megváltoztatja az áramlás irányát, és impulzuserőt hoz létre. A mozgó kaszkádban a gőz tovább tágul, a nyomás csökken és az áramlási sebesség nő. A gőzáramlás sebességének növekedése a mozgó kaszkádban a mozgó kaszkádhoz képest fordított erőt hoz létre. A forgórész az impulzuserő és a reakcióerő együttes hatása alatt forog és működik. Az első fokozatból származó gőz belép a következő fokozatokba, és megismétli a fenti folyamatot, amíg a rotorkaszkád utolsó fokozatán keresztül ki nem lép a turbinából. Mivel a gőz fajlagos térfogata a nyomás csökkenésével növekszik, a lapát magassága ennek megfelelően növekszik, így az áramlási terület lépésről lépésre növekszik a gőz egyenletes áramlásának biztosítása érdekében. A reakcióturbina minden egyes fokozata előtti és utáni nyomáskülönbség miatt nagy axiális tolóerő keletkezik az egész forgórészen. Az axiális tolóerő csökkentése érdekében a reakció gőzturbina nem tudja használni a járókerék szerkezetét, mint az impulzusos gőzturbina, hanem a kiegyenlítő dugattyú a forgórész elejébe van beszerelve az axiális tolóerő ellensúlyozására. A dugattyú előtti teret az összekötő cső és a kipufogócső köti össze, hogy bal tengelyirányú tolóerőt hozzon létre a dugattyún, hogy elérje a forgórész tengelyirányú tolóerejének kiegyensúlyozását.
Radiális áramlás
A radiális többfokozatú reakcióturbinának két tengelye van, a két forgótengelyre a járókerék, a két járókerék homlokfelületére pedig függőlegesen van felszerelve a lapát, így mozgó kaszkádot alkot. Az új gőz az új gőzvezetéken keresztül jut be a gőzkamrába, majd fokozatosan kitágul a dinamikus kaszkádon keresztül minden szinten. A gőzáramot arra használják, hogy a járókereket forogni és munkát végezzenek, így a gőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítják. A radiális áramlású turbina két forgórésze ellentétes irányban forog, és két generátort tud meghajtani.
