Ásványfeldolgozó malom

Ásványfeldolgozó malom

Az ásványfeldolgozó malom nélkülözhetetlen alapvető berendezés a bányászati ​​és ércdúsítási folyamatokban. Elsősorban az érc kívánt finomságúra zúzására használják, megalapozva az értékes ásványok későbbi elválasztását. Széles körben alkalmazzák fémbányákban (például arany-, ezüst- és molibdénbányákban), nemfémes bányákban (például kaolin- és nehéz kalcium-karbonátbányákban), valamint a kohászatban, a vegyiparban és más területeken. A berendezések kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni az anyagtulajdonságokat, a szemcseméret-követelményeket és a folyamatfolyamatot.

Az ásványfeldolgozó malom alapvető működési elve az őrlőközeg és az érc kölcsönhatásán alapul, amely aprítást eredményez, a különböző géptípusok pedig eltérő közegeket és működési jellemzőket kínálnak. A berendezés jellemzően vízszintes, hengeres forgó szerkezetet alkalmaz, ahol egy motor hajtja a henger forgását, aminek következtében a belső közeg (acélgolyók, acélrudak, kavicsok vagy maga az érc) ütközik, nyírja és koptatja az anyagot.

Gyakori típusok a golyósmalmok, a rudasmalmok, a kavicsos malmok és az autogén (AG) malmok. Ezek közül a golyósmalom a legszélesebb körben használt, amely alkalmas különféle folyamatkövetelményekhez, beleértve a száraz vagy nedves őrlést.

• A golyósmalmok acélgolyókat használnak őrlőközegként, és a kiürítés módja szerint túlfolyós, rostélyos (rácsos) és perifériás kiürítésű típusokra oszthatók. A túlfolyós típus egyszerű szerkezetű, és finomabb termékeket képes előállítani, így alkalmas a harmadlagos őrlési szakaszokra. A rostélyos típus rácslemezt használ a kényszerített kiürítéshez, ami nagyobb termelékenységet és durvább termékméretet kínál, gyakran használják a kétlépcsős őrlőkörök elsődleges szakaszában.

• A rúdmalom ezzel szemben hosszú, hengeres acélrudakat használ őrlőközegként. Hengerének hosszúság-átmérő aránya jellemzően 1,5–2,0, és a kimeneti végén nincs ürítőrács, ami megakadályozza a őrlőközeg összegabalyodását. A rudak közötti vonalas érintkezés szelektív őrlési hatást biztosít, ami segít csökkenteni az érc túlőrlését, és egyenletesebb termékméretet eredményez. Alkalmas törékeny anyagok, például volfrám- és ónércek feldolgozására, vagy golyósmalmok előkezelő berendezéseként szolgálhat. A rúdmalmokban a őrlőközeg feltöltési aránya általában 30–35%, a sebességet általában a kritikus sebesség 60–75%-án szabályozzák, és a működési hatékonyság elérheti a 80–88%-ot.

• Egyéb malomtípusok közé tartoznak a kavicsmalmok és az autogén (AG) malmok. A kavicsmalmok kiválasztott kavicsokat használnak őrlőközegként, amelyek alkalmasak bizonyos ércek speciális finomőrlési igényeinek kielégítésére. Az autogén malmok magát az ércet használják őrlőközegként, jelentősen csökkentve a közegfogyasztást, és ideálisak a durva szemcsés anyagok elsődleges aprításához.

A szerkezeti tervezés és a teljesítményoptimalizálás tekintetében az ásványfeldolgozó malmok folyamatosan fejlődnek a nagyobb hatékonyság, az energiamegtakarítás, a stabilitás és a tartósság felé. A hengereket gyakran automatizált hegesztési eljárásokkal gyártják, ultrahangos vizsgálaton és teljes feszültségcsökkentő lágyításon esnek át a szerkezeti pontosság és szilárdság biztosítása érdekében. Az üreges tengelyeket öntött acél alkatrészként tervezik, és a kopásálló béléseket a hagyományos mangánacélról olyan anyagokra fejlesztik, mint a ritkaföldfém ötvözetek vagy a mágneses bélés, hogy meghosszabbítsák az élettartamot.

A főbb teljesítményjellemzők a következők:

1. Nagy zúzáshatásfok viszonylag alacsony energiafogyasztással és minimális fémfelhasználással termékegységenként.

2. Kiváló minőségű, kopásálló anyagok használata a bélésekhez, amelyek nagy szilárdságot, kiváló kopásállóságot és hosszú élettartamot biztosítanak.

3. Stabil és megbízható működés viszonylag alacsony energiafogyasztással, csökkentett kopással és alacsony üzemeltetési költségekkel.

4. A termék finomságának kényelmes beállítása, egyenletes részecskeméret-eloszlás, zökkenőmentes működés, megbízható teljesítmény, valamint a könnyű kezelhetőség és karbantartás.

Néhány csúcskategóriás ásványfeldolgozó üzem intelligens kenőrendszereket is integrál a precíz vezérlés érdekében, csökkentve az energiafogyasztást és a karbantartási költségeket. A teljes gépet a gyár elhagyása előtt hibakeresésnek vetik alá, hogy egyszerűsítsék a helyszíni telepítést. A napi karbantartás a kulcsfontosságú alkatrészek, például az üreges tengelyek és a főcsapágyak célzott ellenőrzését, valamint a közepes és nagyobb felújítások rendszeres tervezését igényli. A jelenlegi iparági trendek a berendezések nagyszabású fejlesztésére, a nagy hatékonyságra és energiatakarékosságra, valamint a fokozott intelligenciára összpontosítanak.